Avagy ki milyen mintázatokat hoz magával a gyermekkorából, olyan mintázatokat adhat tovább gyermekének.
Mi más lehetne egy szülő álma, minthogy gyermeke boldogan, felkészülve kezdhessen neki az iskolai éveinek! És ha már iskolába jár, sikeresen, eredményesen, stresszmentesen tudja elvégezni tanulmányait, örömet okozzon neki a tanulás, a közösséghez tartozás.
Először is tisztában kell lennünk azzal, hogy a lelki fejlődés szempontjából mik a céljai az iskolás éveknek.
Miről is szól ez az időszak?
a kapcsolatteremtés szabályairól
a keretekről
az önkontrol megtanulásáról
a megküzdési stratégiák kialakításáról
a frusztráció - toleranciáról
Miben fejlődhet gyermekünk?
Megtanulja fejleszteni a képességeit és a készségeit.
Képes megtanulni a szabályokat.
El tudja fogadni a határok létezését.
Rutint szerezhet abban, hogy kitartóan tudjon dolgozni, és könnyedén legyen képes haladni a kitűzött cél felé.
Megtapasztalja, hogy képes felismerni érzéseit, szükségleteit, és megtanulhatja azok csillapítását, késteltetését.
A kulcs az, hogy a gyermek megértse, elfogadja, hogy nem sikerül minden azonnal.
Ha szeretnénk elérni valamit, gyakorolnunk kell, fejlesztenünk kell magunkat - ez vezethet a sikerhez.
Nekünk, szülőknek, felnőtteknek minden esetben bizalmat kell sugároznunk a gyermek felé, elfogadni és elfogadtatni, hogy hiba nélkül nincs fejlődés.
Meg kell tudjuk tanítani a gyermeket, hogybízzon magában. Bízzon akkor is, és annak ellenére is, ha nem is sikerül valami elsőre, tudatosítanunk kell benne, hogy szorgalommal, kitartással, gyakorlással minden célt el tud érni.
Mire kell figyelnünk hogy ne hátráltassuk a gyermeket a fejlődésben?
Bármennyire is hihetetlen, de sokszor a jó szándékunkkal árthatunk igazán. Ebben az időszakban nem segítünk hanem hátráltatjuk a gyermek fejlődését:
ha mentesíteni szeretnénk a feladatai alól,
ha felmentjük vagy helyette végzünk el dolgokat
ha maximálisan kiszolgáljuk őt.
Ha megakadályozzuk túláradó szeretetünkkel és túlzott gondoskodásunkkal, hogy a gyermek maga vívja meg a kis harcait, azokat a kis küzdelmeket, amelyeket a gyermek sokszor éppen önmagával szemben folytat, akkor akadályozzuk azt, hogy kifejlődhessen a felelősségtudata, a kitartása és kivirágozzon a motivációja.
Azaz kontarproduktívak vagyunk, hiszen akadályozzuk, hogy a gyermek egészséges énképe kialakuljon.
Mi az a szülői hozzáállás, amivel támogatni tudjuk ezt a folyamatot?
A gyermek ebben a kisiskolás korban a szülői mintát követi, ezért nagyon fontos, hogy mit lát .
Ha a gyermek látja, hogy mi magunk is nyitottan, könnyed kitartással, örömmel látunk neki a feladatainkhoz, akkor ez a pozitív mintázat neki is természetessé válik.
Érdemes időt és energiát szánnunk arra, hogy türelemmel, példákkal elmagyarázzuk a gyermeknek, hogy mi az elfogadható és mi nem az.
Közösen ki kell alakítanunk egy olyan együttműködő magatartást, amelyben együtt ki tudjuk jelölni a követelményeket, és meg tudjuk beszélni az egyértelmű határokat úgy, hogy ehhez következetesen tartjuk is magunkat.
Figyelni kell a gyermekre, ismerve a gyerek temperamentumát, olyan követelményeket célokat kitűzni, amely számára teljesíthető.
Ebben a folyamatban alakítjuk ki a megküzdés stratégiáját, de fontos, hogy figyeljünk arra, hogy gyermekünk ne legyen túlterhelve.
Forduljunk a gyermekhez mindig megértéssel, segítséggel, kiemelten fontos a támogatásunk, amikor nem sikerül valami elsőre, tökéletesre. Bíztassuk őt, értessük meg vele, hogy a sikertelenség nem az Ő hibája, hanem az élet, a körülmények természetes velejárója. Hitessük el vele, hogy nem minden sikerül azonnal, és bíztassuk a gyakorlásra, a kitartásra, és vegye természetesnek, hogy gyakorolnia kell, és megtanuljon küzdeni a saját céljai érdeklében.
A közös munka alatt figyelnünk kell a gyermek szükségleteire, és meg kell tanítsuk őt arra, hogy ezeket a szükségleteket hogyan tudja ő maga is érzékelni és kielégíteni.
Miért fontos, hogy mindezt önmagunkkal kapcsolatban is végiggondoljuk, és akár dolgozzunk is a saját elakadásainkon?
Sokszor, amikor gyermekünk ebbe az életszakaszba érkezik, előfordulhat, hogy magunkban is aktiválódik egy korábbi, gyermekkorunk tanulási időszakában szerzett sérülésünk, amelynek nem is vagyunk tudatában, ám ez a sérülés, elakadás akadályoztathatja a mi tanulási fejlődésüket, vagy gyermekünk iskolás éveihez való hozzáállásunkat.
Ha úgy érzed, ha magadon is észrevetted, hogy neked magadnak is lehetnek korábban, akár még gyermekkorodban szerzett tanulással kapcsolatos negatív mintázataid, elakadásaid, akár félelmeid, ha magadon vettél észre elakadást a tanulással az iskolával vagy a mércékkel kapcsolatban, őszintén ajánlom ezek feloldását.
Lépj túl azokon a múltbéli elakadásokon, melyek még mindig - még ma is negatívan hatnak felnőtt létedre, és melyek nemcsak téged, de akár gyermeked fejlődését is akadályozhatják.
A megoldáshoz szeretettel ajánlom neked a kineziológia One Brain terápiáját, amelyről többet is megtudhatsz!
Ha gyermekednek szeretnél segíteni abban, hogy előnnyel induljon az iskolába, a Kineziológia Brain Gym programban találhatod meg a segítséget. Tudj meg többet!
Szeretettel vár Téged és Gyermekedet is a Lélekző-Műhelyben:
Gabi
Comments